A bankszövetség tagjai dolgoznak a kapcsolatfelvételen a késedelembe jutott jelzáloghiteles ügyfelekkel. Ismét felveszik a kapcsolatot a késedelmes jelzáloghiteles adósokkal, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) előírásainak megfelelően folytatják az ügyfeleknek a felhívó levelek kiküldését.
Véleményük szerint az adósok jelentős részénél, amennyiben együttműködnek, a korábban felkínált lehetőségek már megoldást, illetve könnyebbséget nyújthattak volna.
A rendelkezésre álló információk szerint az adósok mintegy felénél érdemi „átstrukturálási tartalékok” vannak, azaz a családi gazdálkodás ésszerű átalakításával a vállalt fizetési kötelezettséget teljesíteni tudnák – így tartják a bankszövetségnél. Valószínűleg ez a vélemény százalékos arányban nem egyezik meg az adósok kumulált véleményével.
Az idei első negyedév végén a jegybank adatai alapján 810 milliárd forint volt a 90 napon túli lakossági ingatlanfedezetű jelzáloghitel. A főtitkár szerint már a bevallott jövedelem alapján számított törlesztési képesség is azt mutatja, hogy minden második adós céltudatos életvitellel rendezni tudná felvállalt kötelezettségeit. Kiemelte: a megoldás kulcsa az együttműködésben rejlik.
Emlékeztetett: a bankszektor a válság kitörése óta több mint 500 ezer család számára nyújtott különféle egyedi vagy a kormányzattal közös eszközzel megoldást, segítséget a vállalt kötelezettségeik teljesítéséhez a hitelfeltételek átalakításával, érdemi fizetéskönnyítés révén. (bár az árfolyamgátat például nem neveznénk annak, mert hatása csak időszakos, mely után egy fokozottabb terhelés kerül arra a „családi gazdálkodásra”)
Most a hitelintézetek a jegybank ajánlása, iránymutatása alapján újból felkeresik az ügyfeleket, hogy megismertessék őket a rendelkezésre álló megoldásokkal. Össztársadalmi érdek, hogy ez a folyamat megoldáskereső, az együttműködő felek erőfeszítéseit támogató légkörben menjen végbe, hiszen érzékeny területről van szó, a felszín alatt sok adósnál parázsló indulatokkal.
A bankszövetség főtitkára jelezte, még konzervatív szakértői becslések alapján is az összes késedelmes adós 18-20 százaléka „potyautas”, azaz érdemi nehézségek nélkül tudná fizetni tartozását, de nem teszi. A „moral hazard” (erkölcsi kockázat) kiszűrése nemcsak etikai kötelesség, hanem elemi társadalmi érdek is, hiszen ők a valóban rászorulók támogatását élnék fel – tette hozzá. (Ehhez viszont nincs mit hozzáfűznünk.)
A Magyar Nemzeti Bank iránymutatása alapján az idáig nem együttműködő adósok most még egy – a teljes bankszektor által nyújtott – lehetőséget kapnak helyzetük konszenzusos rendezésére. A bankok munkatársai nyitottan, a megoldási lehetőségekre fókuszálva keresik meg ügyfeleiket.
Ha hírt kapunk arról, hogy mit takarnak ezek a lehetőségek, ígérjük, hogy közzétesszük!