Dinamikusan növekedtek a hitelkihelyezések az első fél évben, azonban a válság előtti időszakhoz képest nagy különbség, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2013-ban szerzett makroprudenciális mandátumával gátat tud szabni a túlzott eladósodottságnak – fejtette ki Fábián Gergely, a jegybank pénzügyi rendszer elemzéséért felelős igazgatóság vezetője az M1 aktuális csatornán.
Elmondta: a szabályok korlátozzák az ügyfél hitelének mértékét az ingatlan értékéhez mérten, illetve a hiteltörlesztést a jövedelem arányához kötik. A hitelezés szerkezete jóval egészségesebb, mint korábban – tette hozzá.
A magyarországi bankok 213 milliárd forint lakáshitelt helyeztek ki az első fél évben, ami lényeges növekedés az előző évhez képest, 2013-ban pedig egész évben kevesebb lakossági hitelt folyósítottak a bankok, mint idén az első hat hónapban – ismertette a vezető. A növekedésben fontos szerepe van a családi otthonteremtési kedvezménynek (csok), eddig 12 ezren igényelték, mintegy 32 milliárd forint értékben. Ugyanakkor rendkívül ösztönzően hat az alacsony kamatkörnyezet, átlagosan 5-6 százalékos kamattal lehet felvenni lakáshitelt, míg 2-3 évvel ezelőtt ez az érték 10 százalék volt, ami lényeges csökkenés a törlesztőrészletekben – jegyezte meg Fábián Gergely. Beszámolt arról is, hogy a lakáshitelek mellett a személyi hitelek fogytak legjobban, 94 milliárd forint értékben.
Fönti hírhez érdemes hozzá tenni, hogy a szerződéseket tudtunkkal eddig is az ingatlan értékéhez mérten, és a hiteltörlesztést pedig a jövedelem arányában kellett, hogy kössék. Tehát ez egy olyan hír, ami egyrészt nem hír, másrészt valószínűleg valamit kellett kommunikálni a pozitív image érdekében. Érdemes annyiban maradni, hogy a hitelezés szerkezete maradt annyira „egészséges”, amennyire volt.