Kövess!Lájkold Facebook oldalunkat is! Kövess minket!

Szakmai szervezetek: a lakásépítések tartós bővüléséhez a lakossági hitelezés bővülésére van szükség

A szakmai szervezetek is elismerik, hogy tavaly a lakásépítés elmozdult a mélypontról, de a tartós bővüléshez megítélésük szerint a lakossági finanszírozás lehetőségének növelésére is szükség van.

A Központi Statisztikai Hivatal kedden közölte, hogy túl van a mélyponton a lakásépítés, múlt évben 8358 új lakás épült, 15 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A kiadott lakásépítési engedélyek száma 9633 volt, ez 28 százalékos növekedés a 2013. évi adatokhoz képest.

Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) alelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a 2014-ben felépített lakások száma továbbra is alacsony. Kétségtelenül több új lakás épült tavaly, mint a megelőző évben, ami elmozdulás ugyan a mélypontról, nagyobb mértékű bővülés azonban csak akkor remélhető, ha a lakosságot pénzügyileg még inkább “helyzetbe hozzák” a kereskedelmi bankok.

Az ÉVOSZ alelnöke kifejtette: alapvetően nem állami és szociális támogatásokból lehet a lakásszámot növelni, hanem 2,5-3 százalék kamatozású hitelek biztosításával. Jelenleg 5 és 7 százalék kamat mellett lehet lakáscélú hitelhez jutni, viszont lakosság ingerküszöbe a 2,5-3 százaléknál lenne ahhoz, hogy tömegessé váljon a hajlandóság lakásépítéshez – fejtette ki.

Koji László kiemelte, hogy a társadalomnak van egy olyan rétege, amely alapvetően önerőből hozzáfog a lakásépítéshez, hiszen növekedett a magánépítések száma, és még mindig csökkenőben a közvetlen piaci értékesítésű lakásépítés. A lakásépítésben továbbra is meghatározó a saját célú lakásépítés, nagyobb számú ez akkor lehetne, ha a kereskedelmi bankok kedvezőbb hitelkonstrukciót kínálnak – tette hozzá.

A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület közleményében úgy vélekedett, hogy a pozitív elmozdulás még mindig csak az évszázados mélyponthoz képest történt meg, szerintük nemcsak a lakásszám növelésére, hanem a lakásállomány minőségi megújítására is szükség van.

Az egyesület közleményében hangsúlyozta, hogy továbbra is várat magár egy átfogó, koherens kormányzati lakásprogram. Egy hosszú távú lakásprogram a lakosság és a hazai építőipar érdeke is, 10 ezer lakás felépítése hozzávetőleg 44 ezer embernek ad munkát – hangsúlyozták. Számításuk szerint jelenleg legalább évi 30 ezer lakás építése hiányzik a piacról.

Az egyesület négy pontban fogalmazta meg javaslatát a lakásépítések, lakásfelújítások érdemi élénkítésére. Eszerint fontos lenne minél több európai uniós forrás felhasználása a 2014-2020-as uniós támogatási időszakban az energetikai lakásfelújításokra, energia hatékony lakásépítésekre, valamint közösségi energia hatékony bérlakásépítésekre. Egyeztetést javasolnak egy épületenergetikai programról az Európai Beruházási Bankkal (EIB), és szükségesnek látják, hogy az MNB a növekedési hitelprogramból kedvezményes forrást biztoson a lakásépítést, lakásfelújítást vállaló családoknak.

Az egyesület szerint a kormány szociálpolitikai támogatását olyan szintre kellene emelni, hogy a legális lakásépítések áfa-tartalmát jutassa vissza az építkező, új lakást vásárló gyermekes családoknak. A szocpol bővítésének alternatívája lenne, ha a lakásépítésekkel kapcsolatos áfát a jelenleginél lényegesen alacsonyabb szintre csökkentené a kormány.

Szerintük a lakásépítésekkel, lakásfelújításokkal foglalkozó központi hivatalra vagy kormánybiztosra lenne szükség. A kormányzati munkamegosztásban világosan meg kell határozni, továbbá a szakmai és piaci szereplők számára ismertté is kell tenni a lakáspolitikáért felelős kormányzati szereplőt, a kormányzati szinten megalakított Otthonteremtési Tanácsadó Testület alkalmas lehet a kormányzati lakásprogram megalapozására, koordinálására – írja közleményében az egyesület.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint jelentősnek mondható a tavaly megépített lakások és lakásépítési engedélyek számának növekedése, de a bővülés az alacsony bázissal magyarázható, az adatok még mindig messze vannak a válság előtti szintektől, 2008-ban ötször annyi lakás épült, mint 2014-ben – emelte ki a vezető elemző az MTI-nek megküldött kommentárjában.

A szakember szerint a lakásépítés eredménye nem meglepő: az építőipar tavalyi adataiból egyértelműen látszott, hogy bár az ágazat összességében jelentős, kétszámjegyű növekedést ért el, ez elsősorban az út- és vasútépítéseknek, valamint a közműfejlesztéseknek volt köszönhető, a lakásépítések hiányoztak az ágazatból. A következő időszakban továbbra is növekedés várható a lakásépítéseknél, de a válság előtti szint, amikor több tízezer lakás épült évente, csak több év alatt érhető el – fogalmazott Németh Dávid.

MTI 2015. február 24.