Kövess!Lájkold Facebook oldalunkat is! Kövess minket!

Az MNB ügyvezető igazgatója szerint kamatcsökkentés jöhet

Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzügyi stabilitásért és hitelösztönzésért felelős ügyvezető igazgatója szerint a monetáris tanács következő, március 24-i kamatdöntő ülésén kamatot csökkenthet.

A jegybanki alapkamat jelenleg 2,1 százalék. Nagy Márton a deflációval kapcsolatban kifejtette: szemben az eurózónával, Magyarországon az alacsony infláció nem párosul alacsony növekedéssel, sőt, az uniós államokat tekintve gyors a magyar gazdasági bővülés üteme, így nem valószínú, hogy defláció alakul ki az országban.

Elmondta: bár a tartós defláció kockázata alacsony, az elmúlt időszak dezinflációs folyamatai miatt veszélybe kerülhet a jegybank 3 százalékos inflációs céljának elérése. Emellett valós kockázatot jelenthet az inflációs várakozások csökkenése, a másodkörös hatások megjelenése. Mindezen kockázatok mérséklése kamatcsökkentést tehet szükségessé már a monetáris tanács jövő heti, márciusi kamatdöntő ülésén – tette hozzá.

Az ügyvezető igazgató kifejtette: a jegybank növekedési hitelprogramja (nhp) megállította a vállalati hitelezés visszaesését, a most elindított nhp+ pedig tovább élénkíti a kis- és középvállalkozások hitelezését, mivel a gyengébb hitelképességű kiscégeket is bevonhatják a programba.

Kiemelte, hogy az MNB célzott programjai erősen hatnak a hazai gazdasági folyamatokra. Elmondta: a célzott programok közül az önfinanszírozási program növelte a bankok állampapír keresletét, egyúttal ennek a programnak köszönhetően csökken az állam devizakitettsége.

A lakossági devizahitelek kivezetése, a forintosítás csökkenti Magyarország sérülékenységét, egyúttal a devizahitelek kivezetése után véget érhet a háztartások számára a “mérlegkiigazítás”, vagyis az, hogy új hitelek felvétele helyett az adósságaikat csökentették, a megtakarításaikat növelték – jelezte az MNB ügyvezető igazgatója.

Az adóssággal rendelkező háztartások esetében a jövedelemarányos törlesztési teher 16 százalékról 12 százalékra csökkent 2014-ben és 2015-ben, a háztartások javuló pénzügyi pozíciója a fogyasztáson keresztül élénkíti a gazdaságot – tette hozzá.

Tartósan 3 százalék feletti gazdasági növekedés jellemezheti Magyarországot, amelynek feltételei finanszírozási oldalról adottak, mivel az nhp és az nhp+, az uniós források kisebb sérülékenységet eredményeznek, az alacsonyabb jegybanki és a piaci kamatok a forrásköltségeket tartják alacsonyan. Keresleti oldalról a nagyobb növekedést támogathatja a növekvő fogyasztási kereslet, a korábbi éveknél magasabb beruházási ráta és a tovább növekvő export.

Az alacsony infláció további monetáris lazítást tehet szükségessé, ami általános élénkítő hatással jár, így mind finanszírozási, mind keresleti oldalról kedvezőek a feltételek egy tartósan 3 százalék feletti gazdasági növekedéshez. Ez természetesen kihat a forint hitelezés mértékére is.

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.