BankHitel.Info
A horvát legfelsőbb bíróság 2026 júniusában fontos döntést hozott a korábban euróra váltott svájcifrank-alapú hitelekről.
Az érintett adósok a jelenlegi bírói álláspont szerint nem kaphatják vissza még egyszer a konverzió során már figyelembe vett túlfizetést, de késedelmi kamatot követelhetnek a korábban tisztességtelenül beszedett összegek után. A több tízezer ügyfelet érintő jogvita ugyanakkor még nem feltétlenül ért véget.
Mit mondott ki a horvát legfelsőbb bíróság?
A Horvát Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának kibővített tanácsa 2026. május 27-én hozta meg döntését a köznyelvben „konvertált CHF-hiteleknek” nevezett ügyben. A határozat tartalmát azonban csak június 18-án tették hozzáférhetővé.
A döntés lényege, hogy azok a fogyasztók, akik korábbi svájcifrank-alapú hitelüket a 2015-ös horvát törvényi rendezés alapján euróalapúra váltották, nem igényelhetik ismét a tisztességtelen árfolyam- és kamatkikötések miatt keletkezett teljes túlfizetés tőkerészét.
A bíróság álláspontja szerint a konverzió elszámolása ezt a pénzügyi előnyt már figyelembe vette. Másképpen fogalmazva: a bíróság nem engedte meg, hogy ugyanazt az összeget az adós egyszer a hitel átváltásakor, majd másodszor egy kártérítési perben is megkapja.
Az adósok azonban nem maradtak teljesen kompenzáció nélkül. A bíróság elismerte, hogy jár nekik késedelmi kamat azokra az összegekre, amelyeket a tisztességtelen szerződési feltételek miatt a szükségesnél többet fizettek be. Ez a kamat az egyes túlfizetések időpontjától a hitel konverziójáig számítható. A konkrét ügyben a zárónap 2015. szeptember 30. volt.
Miért kerültek nehéz helyzetbe a horvát adósok?
A 2000-es években Horvátországban is népszerűvé váltak a svájci frankhoz kötött lakás- és fogyasztási hitelek. Ezek kezdetben kedvezőbb kamatozásúnak tűntek a helyi pénznemben vagy euróban kínált konstrukcióknál.
A pénzügyi válság után azonban a svájci frank jelentősen megerősödött. Emiatt megemelkedett a fennálló tartozás és sok esetben a havi törlesztőrészlet is. Az adósok egy része úgy találta, hogy rendszeres fizetés mellett sem csökken megfelelően a tartozása.
A bíróságok korábban tisztességtelennek és semmisnek minősítettek bizonyos, egyoldalúan változtatható kamatokra, illetve a svájcifrank-alapú elszámolásra vonatkozó szerződési feltételeket. A horvát állam 2015-ben kötelező átváltási rendszert vezetett be, amelynek célja az volt, hogy a CHF-hiteleket úgy számolják át euróalapú hitelekké, mintha azok eleve euróban indultak volna.
A mostani vita már nem magáról az átváltásról szólt, hanem arról, hogy az azt elfogadó ügyfelek követelhetnek-e további összegeket a bankoktól.
Mekkora összeget jelenthet a döntés?
A horvát Franak fogyasztóvédelmi egyesület korábban körülbelül 700 millió euróra becsülte a konvertált hitelesek teljes lehetséges kártérítési igényét. Ez azonban az érdekvédelmi szervezet becslése volt, nem jogerősen megítélt összeg.
A legfelsőbb bíróság döntése jelentősen csökkenti a fogyasztók által közvetlenül visszakövetelhető összeget. Az egyesület szerint a most elismert késedelmi kamatok a remélt teljes kompenzáció hozzávetőleg 20 százalékát tehetik ki.
Az első, a legfelsőbb bírósági döntést követő zágrábi ítélet jól mutatja a gyakorlati arányokat. Egy 78 ezer svájci frankos, akkori értéken körülbelül 47 ezer eurós hitelnél az adósnak 3459 euró, a konverzióig felhalmozódott késedelmi kamatot ítéltek meg. Erre további kamat járhat a kereset benyújtásától a kifizetésig. A fogyasztói egyesület számítása szerint a teljes kompenzáció körülbelül 20 ezer euró lett volna, a ténylegesen elérhető összeg viszont a további kamatokkal együtt megközelítőleg 4500 euró lehet. Ez az elsőfokú döntés még nem volt jogerős.
Miért nincs még feltétlenül vége az ügynek?
A legfelsőbb bírósági álláspont szűk, kilenc–négy arányú többséggel született. Négy bíró különvéleményt fogalmazott meg. Álláspontjuk szerint a tisztességtelen és semmis szerződési kikötések jogkövetkezménye nem függhet attól, hogy az ügyfél elfogadta-e a későbbi konverziót.
A Franak egyesület alkotmányjogi felülvizsgálatot helyezett kilátásba. Érvelése szerint nehezen indokolható, hogy a konvertált és a nem konvertált CHF-hitelesek eltérő mértékű jogvédelmet kapjanak. A szervezet azt is vitatja, hogyan lehet késedelmi kamatot megítélni egy túlfizetés után, ha magának a túlfizetett tőkének a visszaadását a bíróság nem rendeli el.
Ezért a júniusi határozat fontos iránymutatás a rendes bíróságok számára, de az alkotmánybírósági eljárás még változtathat a helyzeten. Az egyes ügyek eredménye emellett függhet a kereset tartalmától, az elévüléstől és a konkrét hitelszerződés elszámolásától is.
Mi a tanulság a magyar hitelfelvevők számára?
A horvát döntés Magyarországon nem alkalmazható közvetlenül, és önmagában nem nyitja újra a magyar devizahiteles ügyeket. A két ország forintosítási, illetve konverziós szabályai és bírósági gyakorlata eltérnek.
Az ügy mégis fontos európai tanulsággal szolgál. Egy hitel jogszabály alapján történő átváltása nem feltétlenül rendezi automatikusan a korábbi, tisztességtelen szerződési feltételek minden pénzügyi következményét. A bíróságoknak külön kell megvizsgálniuk, mit írt jóvá a bank a konverzióban, maradt-e további túlfizetés, jár-e arra kamat, és biztosított-e az eljárás tényleges fogyasztóvédelmet.
Az érintettek számára a legfontosabb gyakorlati lépés minden országban ugyanaz: meg kell őrizni az eredeti hitelszerződést, a kamat- és árfolyamváltozásokról szóló értesítéseket, a befizetési kimutatásokat, valamint a konverziós vagy forintosítási elszámolást. Egy esetleges követelés ugyanis csak ezek alapján számítható ki megbízhatóan.
A cikk általános tájékoztatást nyújt, és nem minősül egyedi jogi vagy pénzügyi tanácsadásnak.
Források
- Horvát Köztársaság Legfelsőbb Bírósága: Rev 457/2025. számú határozat és a határozat közzétételéről szóló, 2026. június 18-i közlemény és különvélemények.
- HRT/Hina: „Korisnicima konvertiranih kredita samo pravo na zatezne kamate”, 2026. június 18.
- Lider/Hina: az első, a legfelsőbb bírósági álláspontot követő zágrábi ítéletről szóló beszámoló, 2026. június 26.
