Nőtt az igényelt lakáshitelek nagysága, 2017 első negyedévében átlagosan 7,9 millió forint összegű lakáshitelt igényeltek, szemben például a 2012 második negyedévi 4,2 millió forinttal. E mögött az alacsony kamatok, a lakások árának drágulása, a reálbérek növekedése és a lakosság hitelfelvételi kedvének növekedése áll – mondta Kovács Antal, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese.
Az idei év első két hónapjában az ingatlanhitel-piac meghaladta a 85 milliárd forintot, szemben a 2016 január-februári 59 milliárd forinttal, ez 44 százalékos bővülést jelent. Az OTP Bank piaci részesedése a támogatott lakás-hitelek terén meghaladja 60 százalékot – mondta Kovács Antal.
A Magyarországon kiközvetített ingatlanhitelek az elmúlt évben mintegy 27 százalékkal bővültek, a 2015. évi 415 milliárd forintról 526 milliárd forintra, 2017-ben 40 százalékot meghaladó növekedést vár az OTP vezetése.
Továbbra is minden második családi otthonteremtési kedvezményt (csok) az OTP Bank folyósítja. A csok mellett egyre többen gondolkodnak a komplex lakásmegoldási lehetőségekben és igénylik a többi állami támogatási formát is, így lakástakarék-pénztári megoldásokat, kamattámogatott lakáshitelt, a lakáshitel cafeteria lehetőségeit. Ezek segítségével ugyanis több millió forintos további támogatás érhető el – fejtette ki.
A csok 2015. júliusi indulása óta az OTP Bank 35,8 milliárd forint állami hozzájárulást utalt ki a jogosult családok számára. Ez az összeg több mint 14 ezer család között oszlik szét. Az igénylők 73 százaléka használt lakás megvételére vette fel a csok-ot, ezt követi az építés 18,5 százalékkal, új lakás vásárlásra 6,5 százalékuk, bővítésre mindössze 2 százalékuk igényelte a támogatást.
A jóváhagyott kérelmek százalékos aránya a gyermekek száma alapján 2016-ban úgy alakult, hogy egy gyermek után a kérelmezők 36,68 százaléka, két gyermek után 38,05 százaléka, három gyermek után 22,11 százalékuk, háromnál több gyermek esetén 3,16 százalékuk kért kedvezményes kölcsönt. A bank tavaly közel 1600 darab, 3 százalékos kamatozású lakáshitel iránti kérelmet hagyott jóvá, és mintegy 1400-an kaptak adó-visszatérítési támogatást 2016-ban – ismertette a vezérigazgató-helyettes.
Elmondta: a jelentősen megemelt csok támogatás miatt nőtt a kereslet az új ingatlanok iránt. Főleg a 60 négyzetméter feletti ingatlanok esetében látszik élénkülés, ami a társasházi kínálatra is hatással van. 2017-ben a lakáspiac mintegy 20 százalékos növekedésére lehet számítani, ezen belül az új építésű lakások értékesítésének aránya növekszik majd az előző évhez képest.
Hozzátette, hogy tavaly az áfa-csökkentés hatására is nőtt az újlakás-kínálat, a beruházók az olcsóbb területeken is megjelentek nagy lakásépítési projektekkel. Az új lakások árai a kínálat felfutásáig növekedhetnek, és mivel az újépítésű lakás megvásárlásához általában a korábbit el kell adni, így a használt lakások piacán is nő a kínálat, és az új lakások növekvő árai a használt lakások árát is megemelik.
Rámutatott arra is, hogy az áfavisszatérítés miatt nő az önerőből megvalósított házépítések száma, emelkedett a kereslet a telkek iránt is, ami további áremelkedést generált az építőipari ágazatban. Új jelenség, hogy komoly munkaerőhiány alakult ki az építőiparban, így nehéz betartani az építési határidőket.
Az OTP-nél azt várják, hogy a 2016-os mintegy 150 ezer tranzakció után a következő 2-3 évben hozzávetőleg 170-190 ezer között stabilizálódhat az ingatlanpiaci forgalom. A hagyományosan gyorsan reagáló befektetési célú vásárlók aktivitása vélhetően lecsengőben van, de tömeges jelenlétükre továbbra is számítani lehet. Az új lakásépítések éves volumene mintegy 25 ezer körül állhat be a közeljövőben, egyensúlyban a kereslettel.
Tavaly 6400 új lakást adtak el, ami éves összevetésben 50 százalékos növekedést jelentett. Idén hozzávetőleg 6 ezer új lakás épülhet, 2018-ra pedig 8 ezer új lakás megépítése várható – mondta az OTP vezérigazgató-helyettese.