2026. november 17., keddEUR364,35 FtUSD330,81 FtCHF394,15 FtGBP436,61 FtEKB referencia-árfolyam, 2026.11.16.
Devizahitel

Devizahitelesek 2026 végén: megállt az óra, de ki fizeti a számlát?

Június óta áll az óra a devizahitelesek ügyeiben: a perek és az ingatlanokra vezetett végrehajtások felfüggesztve, a végleges rendezést ígérő törvény viszont még sehol. A bankok szerint az ügy lezárult, a devizahitelesek szerint most kezdődik igazán. Utánajártunk, mi történt eddig, ki mit állít, és mely kérdésekre nem válaszolt még senki.

Közel két évtized, és még mindig nincs vége

A 2008-as válság óta eltelt idő alatt felnőtt egy generáció, a devizahitelezés következményei mégis itt vannak velünk. Az Economx összesítése szerint a 2015-ös forintosítás nagyjából 1,9 millió szerződést érintett, az akkori ügyek többségét rendezték, de még mindig több ezer ügy van bírósági szakaszban. A lap több tízezerre becsüli azok számát, akik máig nem szabadultak ki az adósságcsapdából.

Ők azok a devizahitelesek, akiknek a története nem ért véget a forintosítással: felmondott szerződések, követeléskezelők, árverések, évekig húzódó perek. A kérdés ma már nem az, hogy történt-e hiba, hanem az, hogy ki viseli a következményeit.

A fordulat Luxembourgból jött

Az Európai Unió Bírósága 2025. április 30-án hozott ítéletet a C-630/23. számú ügyben. A lényege: ha az árfolyamkockázatot a fogyasztóra hárító szerződési feltétel tisztességtelen, a szerződés nem maradhat automatikusan érvényben a feltétel egyszerű kihagyásával.

A tét nem elméleti. A Telex összefoglalója szerint ezekben az ügyekben az adósnak csak az eredetileg folyósított összeget kell visszafizetnie, kamatok nélkül, vagyis minden visszajár, amit ezen felül törlesztett. A lap szerint született olyan ítélet, amely után akár 40 millió forint járt vissza az adósnak.

A Kúria 2025 júliusában a 10/2025. számú jogegységi határozattal igazította ehhez a hazai gyakorlatot. Kimondta, hogy ha a szerződés az árfolyamkockázati kikötés tisztességtelensége miatt teljes egészében érvénytelen, akkor nincs helye az érvényessé nyilvánításának, kivéve, ha ezt megfelelő tájékoztatás után maga a fogyasztó kéri.

Itt azonban kettévált a történet. A bankok sorra jelezték, hogy a döntés szerintük az ő szerződéseiket nem érinti: az OTP és az Erste is azt közölte, hogy az árfolyamkockázatról megfelelően tájékoztatták az ügyfeleiket.

A devizahiteles ügyvédek ezzel szemben úgy látják, hogy a Kúria a szerződések jóval szűkebb körére mondta ki a teljes érvénytelenséget, mint amit az uniós ítélet indokolna. A Telex szerint a Kúria például az OTP tájékoztatását megfelelőnek ítélte, a Budapest Bank és a CIB szerződéseit viszont nem. A vita másik fele az árfolyamrés: ezt szinte minden pénzintézet alkalmazta, és a devizahitelesek ügyvédei szerint önmagában is érvénytelenné tenné a szerződéseket, amit a banki oldal jogászai vitatnak. Erről a Telex januári elemzése számolt be részletesen.

Az új kormány első lépése: megállítani mindent

A tavaszi kormányváltás után a téma azonnal napirendre került. 2026. május 20-án két tiszás képviselő, Hantosi István és Melléthei-Barna Márton törvényjavaslatot nyújtott be a devizahiteles perek és a kapcsolódó végrehajtások felfüggesztéséről. Az Országgyűlés a javaslatot 183 igen szavazattal, egyhangúlag fogadta el, a törvény 2026. június 10-én lépett hatályba.

A szabályozás lényege:

  • a bíróságoknak és a végrehajtóknak hivatalból, soron kívül fel kell függeszteniük az érintett eljárásokat,
  • a felfüggesztés addig tart, amíg egy új törvény nem rendezi a devizahiteles szerződések jogkövetkezményeit,
  • az adós kérheti a saját perének folytatását,
  • az önkéntes törlesztés lehetősége megmarad,
  • egy módosító javaslat nyomán csak az ingatlanfedezet végrehajtása áll le: az ingóvégrehajtás és a munkabérből történő letiltás a Jogászvilág beszámolója szerint folytatódhat.

Ez tehát nem megoldás, hanem haladék, és ezt az előterjesztők sem állították másként: a parlamenti vitában maguk is átmeneti szabályozásról beszéltek, amely a teljes körű rendezésig szól. A törvény időt ad a jogalkotónak, de arról egy szót sem mond, hogy mi lesz a végeredmény.

Akinek a szünet nem segítség

A felfüggesztést a devizahitelesek egy része megkönnyebbüléssel fogadta, hiszen leálltak az ingatlanárverések. A fizetésből történő letiltás viszont, ahogy fent láttuk, mehet tovább. A pereskedő devizahitelesek képviselői viszont már a benyújtáskor figyelmeztettek: aki éppen azért perel, hogy a bíróság kimondja a szerződése érvénytelenségét és elszámoltassa a bankot, annak a szünet nem időnyerés, hanem újabb bizonytalanság.

Bihari Krisztina devizahiteles ügyvéd a Telexnek úgy fogalmazott, hogy a javaslat az eredeti formájában attól a jogtól fosztaná meg az adósokat, hogy ítéletet kérjenek az ügyükben. Saját tapasztalata szerint ma már több ügyfél perli a bankot a hiányos árfolyamkockázati tájékoztatás miatt, mint fordítva, ezért a felfüggesztés több ügyben kedvezne a hitelezőknek, mint az adósoknak. Arra is figyelmeztetett, hogy egyes korábbi hitelintézetek végelszámolás alatt állnak: mire a felfüggesztés véget ér, lehet, hogy már nem lesz kivel szemben érvényesíteni a követelést.

A végleges törvénybe bekerült, hogy az adós kérésére a pert folytatni kell. Ennek azonban ára van: Melléthei-Barna Márton a bizottsági ülésen jelezte, hogy aki a folytatás mellett dönt, és az ügyében ítélet születik, annak viselnie kell a következményeit. Pencz János ügyvéd a Telexnek a javaslat pontatlan szövegezését kifogásolta: szerinte az sem volt világos, pontosan milyen ügyekre terjed ki, mert a hivatkozott korábbi törvény sok forinthitelt is érintett.

Maradt azonban egy kevésbé látványos rés is. Egy ügyvédi elemzés szerint a törvény számol azzal, hogy az adós tovább fizethet, de nem mondja ki, hogy a törlesztési kötelezettség szünetelne, és külön szabályt sem ad az időközben befizetett összegek visszakövetelésére. Aki tehát most fizet, nem tudja, hogy később mibe számít bele a pénze.

A bankok válasza: ez az ügy lezárult

A másik oldal álláspontja egyértelmű. Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára októberben a Portfoliónak azt mondta: a szövetség lezártnak tekinti a devizahiteles ügyet, nem ért egyet a végrehajtások felfüggesztésével, és újabb átfogó rendezésre sem lát lehetőséget.

A bankok érvelésének magja az, hogy a szerződések nagy részéről jogerős ítélet mondta ki az érvényességet, a 2014-es törvények alapján pedig megtörtént az elszámolás és a forintosítás. Pénzintézeti oldalról ezért azt kérdezik: mit lehet felülvizsgálni ott, ahol a bíróság már döntött?

Ősz helyett jövő év?

A kormány korábban őszre ígért átfogó javaslatot. November közepén ilyen tervezet nyilvánosan nem ismert. Z. Kárpát Dániel országgyűlési képviselő november elején arról írt, hogy a Parlamentben tájékozódott az előkészítés állásáról, és nem lát reális esélyt arra, hogy a törvény még 2026-ban megszülessen. Azt javasolja, hogy a bankok közvetlenül számoljanak el az érintettekkel, hogy ne kelljen mindenkinek külön pert indítania.

A késlekedésnek lehet szakmai oka is: a rendezésnek egyszerre kell megfelelnie az uniós jognak, a jogerős ítéletek rendszerének és a költségvetés teherbíró képességének. A devizahitelesek számára viszont minden hónap újabb bizonytalanságot jelent.

A probléma nem csak magyar: a horvát legfelsőbb bíróság idén júniusban döntött a korábban euróra váltott svájcifrank-alapú hitelekről, erről a horvát devizahitelekről szóló cikkünkben írtunk. A téma korábbi fejleményeit a Devizahitel rovatban találod.

Öt kérdés, amelyre még senki nem válaszolt

A végleges törvény tartalmáról egyelőre semmi nem nyilvános. A devizahitelesek szempontjából ezek a legfontosabb nyitott pontok:

  1. Ki fizeti a számlát? Ha a rendezés elszámolást ír elő, annak költségét a bankok, a költségvetés vagy a kettő együtt viseli? Erről nyilvános számítás nem ismert.
  2. Mi lesz a jogerősen lezárt ügyekkel? Kiterjed-e a rendezés azokra, akik már elvesztették a perüket, vagy csak a folyamatban lévő ügyekre?
  3. Mi lesz azokkal, akik már elvesztették az otthonukat? Egy elárverezett ingatlant nem lehet visszaadni. Jár-e nekik bármilyen kompenzáció?
  4. Mi történik a követeléskezelőknek eladott tartozásokkal? A követelések jelentős része már nem a hitelt nyújtó banknál van.
  5. Meddig tarthat a felfüggesztés? A törvény nem szab határidőt a végleges rendezésre. Egy határidő nélküli haladék könnyen állandósul.

Mit remélnek a devizahitelesek?

A devizahitelesek és képviselőik nyilatkozataiból három elvárás rajzolódik ki. Az első, hogy a jogalkotó vonja le az uniós ítélet következményeit, vagyis az árfolyamkockázat terhe ne maradjon teljes egészében az adóson. A második, hogy ne kelljen ehhez mindenkinek egyenként, évekig pereskednie. A harmadik a legegyszerűbb: legyen végre dátum.

Hogy mi férhet bele egy rendezésbe, arról Szepesházi Péter volt bíró, devizahiteleseket képviselő ügyvéd rajzolt fel skálát a Telexnek. A devizahitelesek számára legkedvezőbb változat az lenne, ha egy új törvény kimondaná, hogy az árfolyamrés minden devizahiteles szerződést semmissé tesz, így a tőkén felül minden visszajárna. Erre ő maga sem lát sok esélyt.

A másik véglet, hogy a fizetendő összeg nem változik, csak a futamidő nyúlik meg. A kettő között elképzelhető olyan megoldás is, amelyben a bank vagy az állam az árfolyamváltozásból eredő többletteher egy részét, például 10-20 százalékát vállalja át.

A júniusi egyhangú szavazás azt mutatta, hogy a politikai szándék megvan. A neheze azonban most jön. Egy felfüggesztést könnyű megszavazni, mert senkinek sem kerül pénzbe. A végleges rendezés viszont arról szól majd, hogy ki mennyit veszít, és ezt a vitát eddig minden kormány elkerülte.

A cikk tájékoztató jellegű, nem minősül jogi vagy pénzügyi tanácsadásnak. Ha érintett vagy, az ügyedben kérd ki ügyvéd véleményét, mert a felfüggesztés alóli kivételek és a határidők egyedi mérlegelést igényelnek.